Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

v. A fejlődés feltételei

Konszenzus alakult ki a tekintetben a szakértők között, hogy a régiók fejlődésének két alapvető feltétele van, az egyik a közlekedési kapcsolatok fejlesztése, a másik pedig a vállalkozások igényeinek megfelelő szakképzés, a tágabb értelemben vett munkakultúra színvonalának emelése.

Közlekedési kapcsolatok
Az integrációs folyamat során az érintett országoknak fel kell ismerniük a többszintű közlekedési hálózatok jelentőségét, és a közlekedési hálózat valamennyi szintjének fejlesztésére azonos figyelmet kell fordítaniuk – hangsúlyozza Fleischer Tamás. Az EU országai korábban meglévő gerinchálózataikat kötötték össze transz-európai hálózattá, míg az újonnan csatlakozó országok esetében a transz-európai utakat szándékoznak kiterjeszteni ezekben az országokban.

Félő, hogy ennek a folyamatnak a során elsikkadnak ezen országok saját szükségletei. A Helsinki Folyosók útvonala és koncepciója a nyugat-európai országok szükségleteit veszi figyelembe.52 Néhány kelet-közép-európai ország már észrevette, hogy a tervezett gerinchálózatok nem fedik le ezen országok egymás közötti forgalmi szükségleteit.

A tervezett inter-regionális korridorok Fleischer szerint Magyarország szükségletei szempontjából elhibázottak, mivel továbberősítik a centralizált struktúrát. A gyorsforgalmi úthálózat tervezésekor szem előtt kellene tartani a másodlagos hálózatot, amely szervesen, évszázadok alatt alakult ki a szomszédos települések között, és nagyjából egyenletesen, fókuszpontok nélkül fedi le az ország területét.

Az országutak (trunk roads) hálózata a 19. század közepe táján alakult ki, nagyjából a vasúthálózattal egyidőben, kis- és nagyvárosokat köt össze, valamint helyenként a városok körüli településeket köti a városokhoz. A Budapestre vezető sugárirányú főútvonalak nem esnek egybe az említett hálózatokkal. Ez az egy-központú struktúra minden elemzés szerint gátja a további fejlődésnek – írja Fleischer. (53)

A magyar közlekedéspolitika – a deklarációkkal ellentétben – mindenekelőtt az EU-országokhoz kapcsolódó autósztrádák építését preferálja, a városközi és településközi hálózat kárára, továbbá konzerválja az egy-központú elrendezést. Ennek a politikának ékes példája a Cserhát útjainak minősíthetetlen állapota, ami lehetetlenné teszi a felzárkózást.

Az MTA munkacsoport által koordinált elemzés alapján az Ipoly-régió számára legfontosabb közlekedési fejlesztések a következők lennének(54):

Vasút: a Budapest-Zólyom vasútvonal korszerűsítése megteremtené a közlekedési feltételeket a térség gazdasági fellendüléséhez. Hasznos lenne a Balassagyarmat-Ipolytarnóc-Kalonda kelet-nyugati irányú vasútvonal felújítása, és a Drégelypalánk és Ipolyság között korábban felszedett 6 kilométernyi vasútvonal újjáépítése. [Ipoly Unió]

Autópályák: mindkét ország autópályái a kelet-nyugati közlekedést szolgálják. A határ menti térségek, illetve a két ország közötti kapcsolat viszont igényelné az Észak-Dél irányú autópályák vagy gyorsforgalmi utak fejlesztését is.(55)

Közút: a kis távolságok miatt a munkaerő, a nyersanyagok és a késztermékek szervezett szállítása szükségessé és gazdaságossá teszi a közúthálózat jobb kihasználását. A nógrádi 21-es számú út gyorsforgalmi úttá fejlesztése segítené Salgótarján, Szécsény, Balassagyarmat és Rétság közeledését Budapesthez.

Kerékpárutak létesítése szükséges turisztikai célzattal, valamint a helyi lakosság igényei szerint fontos, mivel a forgalmas nemzetközi utak balesetveszélyesek.
Híd az Ipolyon Nógrádszakál-Trenc, Szécsény-Pöstyénpuszta-Pet’ov, Rárós-Mul’a között.

Tömegközlekedés. Szükséges a tarifazónák kialakítása, és a távolsági autóbuszpályaudvarok felújítása.

Szlovákiai pályázatok
Szlovákiában erősödőben van a regionalitás igénye, ennek tudható be, hogy 2006 februárjában Kassán megalakult a nyolc megyei elnök társulása, melynek célja a törvényhozással, a kormánnyal és az állami szervekkel való kommunikáció gördülékenyebbé tétele. A társulás tagjai az egyes régiók fejlődésének szemontjából kulcsfontosságúnak tartott kérdésekben közösen szeretnének állást foglalni, és érvényt szerezni akaratuknak.(68)

Az Eurorégió Neogradiensis 2005-ben a szlovákiai építésügyi és régófejlesztési szaktárca pályázatán nyert forrásokat a határon túlnyúló együttműködés támogatására, amely a közszféra és a magánszektor együttműködését hivatott elősegíteni.(69)

Magyarországi pályázatok
Az OTH Év projektje díját 2006-ban a civil szervezetek kategóriájában a nógrádi Dobroda- és Ménes-völgyi Mikrotérség Egyesület Jelzőrendszeres házi segítségnyújtó szolgálat kialakítása a Dobroda- és Ménes-völgyi mikrotérségben című, a Regionális Fejlesztés Operatív Program által 148 millió forinttal támogatott terve nyerte70. Ugyanakkor az Operatív Programokon keresztül megítélt támogatások megyei átlaga 21 milliárd 268,80 millió forint, Nógrád megye kapta a legkevesebb támogatást, 7 milliárd 391,47 millió forintot.(71)

2005-ben Nógrád megyében volt a legalacsonyabb a Nemzeti Fejlesztési Terv pályázataira beadott projektek száma, összesen 320. Az összes elnyert támogatást figyelembe véve Nógrád a 19 megye között a tizedik helyen áll. Az így megszerzett 17 milliárd forintból 10 milliárd a közlekedés fejlesztésére érkezik. Ez magában foglalja a 21-es utat, és a 210-es tehermentesítőt is.(72)

A Phare CBC programban nyertes 18 észak-magyarországi pályázat közül 5 Nógrád megyei. A programok a két ország vállalkozóinak együttműködését hivatott előmozdítani.(73)

Hitelek
A kis- és középvállalkozások finanszírozásába 2004-től az OTP Banka Slovensko is beszállt. 2004-ben 1 milliárd, 2005-ben 4 milliárd korona hitellel támogatták az e kategóriába tartozó vállalkozókat. Az agrárvállalkozók számára 2005-ben elindították a földalapú dotáció előlegezési hitelkonstrukcióját (EU Agrohitel), a legtöbb ilyen jellegű hitel az OTP-n keresztül áramlik a szlovák gazdákhoz. A kis- és középvállalkozók számára gyorshiteleket is ajánlanak.(74)

Fejlesztési irányok

Vállalkozás
A területfejlesztés központi kérdése a gazdaság fejlesztése. Az MTA-munkacsoport tanulmányában számos ötletet sorol fel, mint együttműködési lehetőséget, és hangsúlyozza a kölcsönös gazdasági előnyökben rejlő lehetőségeket.(57)

Oktatás, képzés
A régióban az Ipoly mindkét oldalán jellemzően alacsony a népesség iskolázottsága, és a szakképzettség struktúrája sem felel meg az idetelepülő üzemek szükségleteinek. A területi mobilitás hiánya részben a lakásmobilitás nehézségeinek tulajdonítható, azonban a jelenlegi szakképzettségi struktúra mellett irreális lenne nagyobb mobilitást várni – máshol sincs szükség a jelenlegi szakmákra.

Környezetvédelem, természetvédelem
Nógrád megye fő értéke a természeti környezet. Az Ipoly völgye 2005-ben bekerült az EU Natura 2000 programjába, mely a biológiai sokféleség megőrzésére irányul.
Az MTA munkacsoport környezetvédelmi javaslatai között szerepel közös szennyvíztisztító építése Drégelypalánk-Hont (Ipolyság) térségében. Javasolják továbbá az ipolytarnóci őslelettel kapcsolatos szlovák oldali feltárások megindítását.

Vendéglátás, turizmus
A helybeli vállalkozók, értelmiségi hangadók is nagy reményeket fűznek a turizmus fejlesztéséhez, sokan az egyetlen kitörési pontnak tartják. Számítanak a horgász-, a madárleső-, az ifjúsági turizmusra.56 Ezek az elvárások figyelmen kívül hagyják a kiránduló turizmus és a falusi turizmus idényhez kötöttségét, és azt, hogy ezek célcsoportjai nem a magas jövedelműek közé tartoznak.

Az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület Ipolytarnóc községtől 2 km-re található, 20-24 millió éves páratlan leletegyüttes. Központi része már 1944 óta védett. Az Európában páratlan leletek egy szubtrópusi esőerdő gazdag élővilágát tárják a látogató elé.

A magyar és a szlovák környezetvédelmi és vízügyi szervezetek hallépcső építését tervezik az Ipolyon, e célból az Interreg pályázaton közösen indultak.. (A hallépcső célja, hogy az időnkénti alacsony vízállás miatt ne szakadjanak ketté a vízi élőhelyek, és a halpopulációk ne omoljanak össze.)

Szécsénytől mintegy 20 kilométerre fekszik a 151 ha területű Hollókői Tájvédelmi Körzet. Az Ófalu helyreállítását követően 1989-ben felkerült az UNESCO Kulturális Világörökség listájára. A kistérség turizmusfejlesztési elképzeléseiben a határon átnyúló túraútvonalak, -csomagok kitüntetett pontja.

Foglalkoztatás
Nagy jelentősége van a munkaerőpiaci információk cseréjének. A szlovák állampolgárok mobilitási hajlandósága jóval nagyobb a magyarokénál. Az országon belüli mobilitás tekintetében kilenc vizsgált ország közül a magyarok az utolsók, a szlovákok a hatodik helyen vannak. A másik uniós országba irányuló mobilitás szempontjából pedig a szlovákok az ötödik, a magyarok a nyolcadik helyet foglalják el.58

Egészségügy
Az egészségügyi ellátás területén látnak a tervezésben résztvevők lehetőséget az együttműködésre.

Egy szlovákiai felmérés során mindössze a válaszadók 39 százaléka értékelte kedvezően az ország belépését a nemzetközi szervezetekbe (EU, NATO). Túlsúlyban vannak az életszínvonalról pesszimistán nyilatkozók, de ezen a téren némi javulás látható, mivel a többség már inkább semleges álláspontra helyezkedett. Az utóbbi három évben nőtt azok száma, akik elégedettek az életükkel, ugyanakkor kevesebben gondolják úgy, hogy romlott az anyagi helyzetük59

A magyar lakosság többsége helyesli, hogy Magyarország az Európai Unió tagja – igaz, a helyeslés mértéke többnyire csak mérsékelt. A megkérdezettek közel fele, 48%-a inkább, 23%-a pedig teljes mértékben helyesli az ország EU-tagságát. Az EU-tagság mellett „voksolók” aránya gyakorlatilag nem változott az elmúlt öt évben.

2000-ben és 2003 tavaszán a megkérdezettek 65%-a állította, hogy a népszavazáson Magyarország EU-csatlakozása mellett fog voksolni, míg most 64%-nyian tennének így – állításuk szerint. Az elmúlt két év során a bizonytalanok aránya lényegesen csökkent azok javára, akik az EU-tagság ellen szavaznának.

Megállapíthatjuk, hogy az EU-ról kialakított lakossági kép lényegesen romlott az elmúlt két év során – igaz, a különböző dimenziókban nem egyforma mértékben. Csak kisebb mértékben csökkent az EU pozitív politikai szerepébe vetett bizalom, ma 5-6%-kal kevesebben gondolják, hogy a szervezet hozzájárul az európai béke biztosításához, valamint Európa világpolitikai szerepének erősítéséhez.

Kicsivel nagyobb mértékben csökkent a demokratikusságába és felelősségteljességébe vetett bizalom, de a megkérdezettek többsége továbbra sem vonja kétségbe az Unió ezen jellemzőit, ahogy azt sem, hogy erősíti Európa gazdasági jelentőségét a világban. A kétségek inkább az EU-n belüli gazdasági fejlődéssel és még inkább az országok közti különbségek kiegyenlítésével és az életszínvonal emelkedésével kapcsolatosak.

Miközben két évvel ezelőtt a megkérdezettek abszolút többsége bízott abban, hogy az EU növeli az életszínvonalat, ma 26%-kal kevesebben, 42%-nyian értenek egyet ezzel, miközben 45%-nyian hamisnak ítélik a kijelentést. Lényegesen csökkent a bizalom az EU azon képességeiben is, amelyek alapjául szolgálhatnának a gazdasági fejlődésnek és a jólét növekedésének: ma 20%-kal kevesebben gondolják, hogy a szervezet hatékonyan működik, és 13%-kal kevesebben azt, hogy dinamikusan fejlődik, mint két évvel ezelőtt.

A fejlődésbe és a hatékonyságba vetett hit mérséklődésével összefüggésben lényegesen, 13%-kal csökkent azok aránya is, akik szerint az EU csökkenti a fejlettségi, életszínvonalbeli különbségeket Európában – bár a megkérdezettek relatív többsége ma is bízik ebben. (Gfk A magyar lakosság EU-tagsággal kapcsolatos véleménye)

Üzleti kapcsolatok, tőkekihelyezés

VI.2. A magyar-szlovák üzleti kapcsolatok alakulása

A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. pozsonyi kereskedelmi irodája 2005. júniusában kelt jelentésében megállapítja, hogy a két ország üzleti kapcsolatai széles skálán mozognak: áru- és szolgáltatás-kereskedelem, kétoldalú tőkekapcsolatok, regionális együttműködés.

A folyamatosan növekvő árucsere-forgalom volumene egy főre, vagy területre kivetítve többszöröse a CEFTA országokénak, s az ide irányuló működőtőke kihelyezés volumene továbbra is a legnagyobb. A forgalomból az átlagot meghaladó arányban részesednek a mikro-, kis- és középvállalkozók (45-47%), számuk is rendkívül magas (7000).

A magyar-szlovák árucsereforgalom évek óta az átlagot meghaladó mértékben növekszik, és volumene a sokkal nagyobb közép-európai országokéval azonos nagyságrendű.

A legfontosabb tőkeexportáló országok Hollandia, Németország, Ausztria, Olaszország után Magyarország az 5. legnagyobb tőkeexportáló ország. A tőke meghatározó része az ipari szférába érkezett. A magyar tőkekihelyezés elsődleges célpontja évek óta Szlovákia. 2004 I.-XII. hónapjában Magyarország volt a legnagyobb külföldi befektető Szlovákiában – hangsúlyozza a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. pozsonyi kereskedelmi irodája 2005. júniusi jelentésében.

VI.3. A magyar tőkekihelyezés alakulása Szlovákiába

A Szlovákiában tevékenykedő magyar érdekeltségű vállalatokról központi nyilvántartás nincs. A Szlovák Nemzeti Bank regisztrálja ugyan a magyar tőkével létrejött vállalatokat, de csak az 1 millió korona feletti aktívumot vagy passzívumot kimutató külföldi tulajdonú vállalatoknak van bejelentési kötelezettsége.

A Kereskedelmi Iroda nyilvántartása szerint a magyar tőkekihelyezések szerződéses állománya 1,7 Mrd USD, aminek nagy részét a nagyvállalatok (MOL, Trigranit, OTP, Danubius) adják. Ugyanakkor jelentős érdeklődést tapasztalnak a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások részéről. Kimutatásuk szerint mintegy 600 vállalatnak volt valamilyen érdekeltsége 2005. júniusáig bezárólag.

A kis- és középvállalatok a szolgáltatási és kereskedelmi szférában, valamint a feldolgozóiparban, turisztikában, és újabban a környezetvédelemben és logisztikai létesítményekben érdekeltek. Ez a folyamat az EU csatlakozással és a szlovákiai adóreformmal érezhetően felgyorsult.

A beruházások letelepedésének határa egyre keletebbre tolódik, Losoncon a Johnson Controll foglalkoztat egyre több embert, de érkezik beruházó Rimaszombatba, és fejlődik a rozsnyói ipari park is. (60)

Foglalkoztatás, munkanélküliség
Nógrád megye négy határ menti kistérsége közül Rétság van a legjobb helyzetben, Budapest közelsége miatt – 1200 álláskeresőt tartanak nyilván. A romló helyzet okai között van, hogy a TDK áttelepítette üzemét Romániába, és növekvőben van a pályakezdő munkanélküliek száma.

A 15-24 éves korosztály a korosztály közel fele (41%-a) forgatja a fejében egy másik EU-tagállamban történő munkavállalás vagy tanulás lehetőségét (szemben a teljes lakosságban mért 13%-kal). (Gki 12. o.

Ipari parkok
Balassagyarmaton az ipari övezet 1997-ben nyerte el az ipari park címet, egy esztendő elteltével pedig megalakult az Ipari Park Kft A bruttó 13,5 hektár, száz százalékban zöldmezős terület teljes közműellátottsággal rendelkezik. A parkban 2005 szeptemberéig 4,1 hektárnyi területet értékesítettek.

A teljes infrastrukturális kiépítettség – víz, szennyvíz, elektromos energia, telefon, gáz, belső aszfaltozott út, kiépített parkolók, térvilágítás – 1999-ben valósult meg. A közműcsatlakozások minden telephely telekhatárán kiépítettek, a rácsatlakozás biztosított Szolgáltatásaik között szerepel a huszonnégy órás közterületi vagyonvédelem, a zöld területek, parkolók karbantartása, a téli síkosságmentesítés és az elektromos-energiaszolgáltatás.

Az ipari park betelepítettsége 41 százalékos, a megvásárolt telephelyek száma hét, ebből 5 telephelyen üzembe helyezett cégek találhatók. A betelepült vállalkozások 140 főt foglalkoztatnak, beruházásra 600 millió forintot fordítottak. Árbevételük 1,4 milliárd forint.

Rétságon az ipari park hasznosítható szabad területe 28. Negyvenhektáros, teljesen közművesített területen 10 betelepült vállalkozás működik, 1262 fős létszámmal. Beruházásra több mint 17 milliárd forintot fordítottak, árbevételük 35,7 milliárd forint. Nógrád megyében a rétsági a legkorszerűbb ipari park. A térség gazdaságának meghatározó erejévé vált, hatására maga a város is kezd átalakulni.61

Vendéglátás, turizmus

Drégelypalánk – Balassagyarmat – Szécsény
A szlovák oldali lehetőségeket is beszámító turisztikai fejlesztésekre készülnek Szécsény térségében. A szécsényi és a kistérségi fejlesztési elképzelésekben a Nógrád megyei kirándulások megszokott programja, Szécsény, Hollókő, valamint Ipolytarnóc mellé felsorakozhat az alsó-sztregovai meleg vizű fürdő látogatása is. Emiatt 2003 óta jelentős politikai hátszéllel folyik a lobbizás a Nógrádszakál-Mulyad-Ráróspusztai híd megépítéséért.
Drégelypalánknál a a környék turisztikai fejlesztését a Dudince/Gyügy gyógyfürdő közelségére alapozzák, aminek a feltétele ugyancsak hídépítés.

Az Ipoly-völgy érintetlen természeti értékeit tartják a környék fejlesztéséért felelős szakemberek a szécsényi kistérség egyik kitörési pontjának. Van ugyan a környéken meleg víz, ám a kút a MOL tulajdonában van, ezért egyelőre nem lehet erre mint a helyi fürdőkultúra alapjára számítani.

A térségi területfejlesztési tervek között szerepel egy nógrádi turisztikai témapark kialakítása. A valóságban pedig egy magánbefektető már létrehozta a Robinson-szigetek nevű vízi üdülőközpontját az Ipoly árterében.

Ami a falusi turizmust illeti, a vállalkozásfejlesztési szakemberek tisztában vannak azzal, hogy ez legfeljebb kiegészítő jövedelmet nyújthat a falusi lakosságnak.

Vállalkozások
A Phare Magyarország-Szlovákia Nagyprojekt Alapja támogatta a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezését, amelynek keretében 2005. decemberétől 2006. júliusáig Salgótarjánban és Losoncon kihelyezett tanácsadást tartanak hetenként felváltva a két városban vállalkozóknak a másik ország adózási, jogi, minőségbiztosítási és marketing ügyeiben.(62)

Kereskedelem, és cégalapítás érdekli leginkább a tanácsadáson résztvevő vállalkozókat. A Losoncon jelentkezők többsége (90%) beszél magyarul.

A Nógrád Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Mikrohitel programja segítségével az Európai Uniós csatlakozás óta tíz magyar vállalkozó vásárolt – faipari, nyomdaipari, sütőipari – gépeket szlovák szállítóktól. Általában elmondható, hogy olcsóbban lehet beszerezni szlovákiában a vállalkozásokhoz szükséges berendezéseket, és a szlovák beszállítók rugalmasabbak a magyaroknál.

Észrevehető tendencia, hogy többen is Szlovákiában jegyeztetik be vállalkozásukat, az előnyösebb adórendszer miatt.
A magyarországi vendéglátóipari szolgáltatók szívesen alkalmaznak szlovákiai munkavállalókat.

A további fejlődés egyetlen gátja a nyelvismeret hiánya, mivel ezeken a területeken döntési helyzetben kevés magyar van Szlovákiában. A zárkózott, bizalmatlan, a szlovákokra előítélettel tekintő mentalitás ma a legnagyobb akadály.

A szlovákiai Munka- és Családkutató Intézet becslése szerint a munkanélküliséget egyes járásokban jelentősen csökkentette az a tény, hogy Szlovákia tagja lett az EU-nak, és Magyarországon több tízezren találtak maguknak munkát a határ menti régiókban.(63)

A Nógrád Megyei Munkaügyi Központ jelentése szerint 2005 végén Nógrád megyében összesen 699 fő külföldi állampolgárt foglalkoztatta, 88 fővel, azaz 14,4%-kal többet, mint egy évvel korábban. Érvényes munkavállalási engedéllyel 166 fő rendelkezett, további 526 fő foglalkoztatása regisztráció alapján történt, 7 főt zöldkártyával alkalmaztak.

A foglalkoztatott külföldiek között a szlovák állampolgárok aránya a legjelentősebb. Nógrád megyében 2005 december végén 521 fő szlovák munkaerőt foglalkoztatta, többségüket a rétsági és a Balassagyarmat körzeti nagyobb munkáltatóknál.

A gazdasági ág szerint a következő munkakörökben alkalmaztak külföldi munkaerőt: feldolgozóipar, mezőgazdaság, építőipar, kereskedelem, egészségügy. A Nógrád Megyei Munkaügyi Központ megkérdezte a munkáltatókat a külföldi munkavállalók felvételének kritériumairól. Eszerint a hiányszakmákban, a nyelvtudást igénylő területeken, és speciális elvárásokat kielégítő munkahelyeken alkalmaznak külföldieket. Emellett a szakmai jártasság és gyakorlat is szempont.

Szlovákiában a munkavállalók havi 1000 korona útiköltség-térítésben részesülnek. A munkavállalók főleg a 2-es út mentén fekvő üzemekbe járnak át, a Rétsági Ipari Parkba, Vác környéki üzemekbe, és Gödre, a Samsung gyárába.

A mezőgazdasági idénymunkára érkező feketemunkások számáról természetesen nincs adat. Ugyanakkor a munkaügyi szakemberek figyelmeztetnek: a szlovák állampolgárságú munkavállalók számának esetleges növekedése lehetséges, hogy csupán a feketemunka „kifehéredésének” a jele, nem pedig a tényleges növekedésé.

A rétsági Munkaügyi Központban mintegy 400 szlovákiai vendégmunkásról tudnak. Ezek nem sértik a helyi munkavállalók érdekeit, mivel a helyiek által be nem töltött állásokban dolgoznak.

Viszonylag új jelenség, hogy a szlovákiai munkaerőt nem közvetlenül alkalmazzák a vállalatok, hanem munkaerő-kölcsönzőkön keresztül.

A szlovákiai és magyar munkaügyi központok spontán kezdeményezésének eredménye a rendszeres egyeztetés. Mindkét oldalon naprakészen ismerik a másik ország határ menti régióinak munkaügyi helyzetét.

A lakosság jövedelme az Ipoly szlovák oldalán

2005-ben a szlovák reálbér-növekedés 6,3% volt, az elmúlt nyolc évben a legmagasabb. Országosan 17274 korona volt az átlagfizetés, míg a Besztercebányai kerületben 2005-ben 14541 korona. A foglalkoztatottak száma 248,8 ezer fő, a munkanélküliek száma 77,6 ezer fő.